Október 20-án, hosszan tartó betegség következtében, életének 83. évében elhunyt Dráfi Mátyás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, a szlovákiai magyar színjátszás egyik kiemelkedő és nagy tiszteletben álló alakja.
A család a temetés pontos részleteiről későbbi időpontban ad majd hivatalos tájékoztatást. Halála mély megrendülést váltott ki a színházi szakmában és a közönség körében egyaránt.
Dráfi Mátyás 1942. november 17-én született Galántán. Életútját már gyermekkorától meghatározta a színház világa, hiszen nevelőapja, Lőrincz János a háború utáni időszak egyik első magyar nyelvű színjátszó társulatának, a Déryné Színkörnek a megalapítója volt Pozsonyban. Ez a közeg erősen hatott rá, és korán a színészi pálya felé irányította.
1959-ben, az érettségi befejezése után Komáromba került, ahol Fellegi István, a Matesz alapító igazgatója szerződtette a helyi színházhoz. Tehetsége gyorsan kibontakozott, majd 1965-ben a pozsonyi főiskolán színészdiplomát szerzett. Tanulmányai után visszatért Komáromba, és szinte egész pályafutását ott töltötte, csak rövidebb időszakokra hagyta el társulatát, amelyhez végül nyugdíjba vonulásáig hű maradt.
Pályája során nemcsak színészként, hanem vezetőként is kipróbálta magát: 1969 és 1971 között a Thália Színpad megalakulásának időszakában színházigazgatóként is tevékenykedett. Munkássága során számos szlovák és magyar filmben is szerepelt, többek között feltűnt az Ezeréves méh, A szívroham, az Én népem, a Tájkép és a Magyar passió című alkotásokban, valamint különböző dokumentumfilmekben is.
Szakmai pályafutását rendkívül gazdag elismerés kísérte. Többek között megkapta az Érdemes művész címet (1985), a Jászai Mari-díjat (2001), az Egressy-díjat (2003), valamint a Nyitott Európáért Díjat (1998). A Szlovák Köztársaság is több alkalommal kitüntette, például Ezüstplakettel (2006), illetve kormányzati elismeréssel (2002). Emellett számos fesztiváldíj, életműdíj és szakmai kitüntetés is fémjelezte munkáját, köztük a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2017), az Ex Libris Díj (2019), valamint a „Magyar Kultúra Lovagja” cím (2022). 2023-ban Kossuth-díjjal ismerték el kiemelkedő életművét.
Dráfi Mátyás halála jelentős veszteség a magyar és szlovákiai magyar színházi élet számára, öröksége azonban tovább él szerepeiben és a színjátszásra gyakorolt hatásában.
